Milyen oktatási és értékelési módszereket alkalmaznak a pedagógusok? Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Ezek közé tartozik a kommunikációs készségek fejlesztése, a problémamegoldó stratégiák alkalmazása, valamint a mediációs technikák megismerése. Az alábbiakban bemutatunk néhány gyakorlati tippet és módszert, amelyek segíthetnek a diákoknak a békés konfliktusmegoldás elsajátításában. Összefoglalva, a konfliktuskezelés oktatása során a pedagógusoknak változatos és gyakorlati módszereket kell alkalmazniuk, hogy a diákok hatékonyan elsajátíthassák a békés konfliktusmegoldás technikáit.

Ha a szülők meginganak, és gyakran változtatnak a szabályokon, a gyerekek könnyen összezavarodhatnak, és bizonytalanokká válhatnak a viselkedésükben. Végül, fontos felismerni, hogy a nevelési módszerek kiválasztása dinamikus folyamat. Emiatt szükséges lehet újragondolni az alkalmazott módszereket, hogy továbbra is a legjobbat nyújthassuk számukra.

A következő kérdéscsoportot csak azoknak a tanároknak tettük fel, akik saját bevallásuk szerint alkalmazzák a csoportmunkát tanári gyakorlatukban. Különböző megoldási lehetőségeket soroltunk fel, és az alkalmazási gyakoriságokat kérdeztük. A tanárok a korábbiakhoz hasonlóan ötfokú skálán válaszoltak (7. táblázat). Az ábrából látható, hogy az olyan jellegű módszerek, amelyek bizonyos mértékig megbontják a hazánkban hagyományosnak számító iskolai életet, ritkán fordulnak elő az iskolák gyakorlatában. Ha mégis, akkor is inkább csak egy-egy tanár gyakorlatában lelhetők fel.

Azonban amikor a tanítási módszerről érdeklődtünk, a válaszokból mégis az látszott, https://bolyhoska.hu/ hogy a tanárok napi gyakorlatukban kisebb mértékben alkalmazzák. 4-es érték alatti átlagok vannak, míg ennél a kérdésnél 4-es körüliek. Általánosságban az adatokból az olvasható ki, hogy a magyartanárok, illetve az általános iskolai tanárok nagyobb mértékben adnak változatosabb házi feladatokat a gyerekeknek. A matematikával összehasonlítva a különbség valószínűleg a tantárgyak jellegéből adódik. Érdekes, hogy még az informatikai eszközök használata is nagyobb mértékű a magyartanárok esetében.

A súlyos szorongás, az autizmus vagy más mentális betegségek negatívan befolyásolhatják a gyermek azon képességét, hogy önállóan csillapítsa érzelmeit. Tehát, ha gyermeked rendelkezik e diagnózisok bármelyikével, vagy úgy gondolod, hogy ez előfordulhat, kérj segítséget egy foglalkozási terapeutától, orvostól, pszichológustól vagy a terület szakértőjétől.

A vezető mindig pontosan határozza meg, hogy mi a szituáció, mit kell lejátszani, kik játszanak, mi jellemzi a szereplőket, hol játszódik a szituáció, mikor játszódik a szituáció. Ügyeljen arra, hogy a játéknak legyen szerkezete (kezdet, történés, befejezés). A tanulók számára fontos eseményeket valamilyen módon jelenítsék meg, fontos, hogy ezek felfüggeszthetőek legyenek később egy madzagra.

Ugyanis így alakulnak ki a tudáselemek között a sokrétű kapcsolatok, az a széles körű hálózat, amely egy-egy ismeretet, készséget, képességet sokféle helyzetben is előhívhatóvá tesz, vagyis a ténylegesen alkalmazható tudás kialakulásának egyik fontos előfeltétele. A projektmunka számos hagyományos tanítási eljárásnál sokkal nagyobb gyakorisággal képes biztosítani azt az élményt, hogy a gyerek valamit igazán mélyen megértett. Eszme, oktatás, tanulás, módszer, oktatási stratégia, tanulásszervezési forma, paradigma, szemlélet, hogy csak a leggyakoribb meghatározási formákat idézzük. Vagy „produktív zavarkeltő tényező”, ahogyan egy 1991-ben rendezett németországi szimpózium címe fogalmazza szellemesen (Hortobágyi 1991). A legtöbb projektekkel foglalkozó publikáció leszögezi, hogy a projekt mint fogalom és mint gyakorlat nem zárható módszertani keretek közé. A projekt bevezetése az oktatásba a reformpedagógiai mozgalmak terméke, amelyet egyre több iskola fedez fel ismét magának.

A szociális-érzelmi tanulás a gyermekkor egyik legfontosabb, gyakran elfeledett fejlődési területe. És a legtöbb ember felnőtt koráig nem sajátítja el – ha egyáltalán elsajátítja. A társas szabályozás, majd később az önszabályozás megtanulása áll e fejlődési terület középpontjában, és ez az érzelmi intelligencia egyik kulcsa. Ez a játék a figyelemkészségre összpontosít, de az önkontrollra is! A gyerekeknek koncentráltan kell figyelniük arra, hogy mit mond Simon, hogy mit csináljanak, miközben önuralmat kell gyakorolniuk, hogy leállítsák magukat, ha “Simon” nem azt mondja!

De ez sok esetben csak rövidzárlatot okoz egy szükségszerű fejlődésben. Azt is figyelembe kell venni, hogy az adott szinten nem az a fontos, hogy a diákok éppen akkor jók legyenek valamiben, hanem az, hogy azzá váljanak. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a tanárok csak legfeljebb közepes mértékben alkalmazzák ezt a tanulásszervezési módot. A továbbiakban a csoportmunka alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokat elemezzük részletesebben. A konfliktusok elkerülhetetlenek az iskolai környezetben, de a békés megoldásukra való képesség tanítása a diákoknak hosszú távon pozitív hatással lehet az életükre. A konfliktuskezelés nem csupán a problémák megoldásáról szól, hanem az empátia, a kommunikáció és az együttműködés fejlesztéséről is.

Térjenek vissza az önismereti rész önéletrajzi időszalagjához és hasonlítsák össze az ott felidézett életeseményeket az egyes életszakaszokról összegyűjtött jellemzőkkel. Írassunk a tanulókkal egy dátummal kezdődő televíziós hírt, amiben arról van szó, amit az író valamilyen későbbi időpontban csinál majd. A gyakorlatok célja rávezetni a tanulókat a személyiség fejlesztéséhez vezető útra olyan szituációkban, amikor nehéz helyzetekkel kell szembenézniük.

Feltehetően a gyerekek kezdetben megfelelő képek ragasztásával, később írásban egészítik ki a listát. A legfontosabb, hogy a már meglévő képességek örömmel töltsék el a gyerekeket. Az alábbi témákat bábok, vagy szituáció ismertetés segítségével játsszuk le a tanulóknak, vagy ők mutassák be társaiknak.

Így a gyermekeket önszabályozásra tanítani segíthet csökkenteni a túlterheltségük mértékét, súlyosságát és időtartamát, és segíthet nekik azokban a pillanatokban, amikor elveszítik az önkontrollt. És ami még jobb, a szorongás ezen pillanatai egyre kevésbé fognak jelentkezni, ahogy a gyermek egyre jobban elsajátítja az önszabályozást. Mert ahogy a gyerekek az önszabályozás készségének elsajátításán dolgoznak, egyre jobban tudják kontrollálni a reakcióikat.

Hogyan alakítsd ki a mindennapokban ezeket a technikákat? – 7 Lépéses gyakorlati útmutató 🚀

Ez nyilván abból is adódik, hogy az általános iskolákban még nincsenek annyira szétválogatva a gyerekek, mint a középiskolákban. A gyerekek különböző jellegű csoportos tevékenységét igen fontosnak és hasznosnak tartják napjaink különböző pedagógiai elgondolásaiban. A csoportos tevékenységek közben a diákoknak beszélniük kell, ez a leghatásosabb módja a tanultak feldolgozásának.

Használj példákat az életedből és a saját meditációs gyakorlatodból, ha van ilyen, amit meg tudsz osztani. A következő szakaszban található egyszerű kijelentések csodákra képesek, de használd a figyelmes füledet, és csak azt ismételd meg, amit hallasz a gyerektől – vagy amit szerinted akar, ha nem tudja szavakkal elmondani neked. Mert ha a gyerekeknek az érzésekről szóló könyveket olvasol, az segít nekik megérteni a saját nagy érzelmeiket, és megtanítja őket az önszabályozásra, hogy többé ne legyenek idegesek, vagy ne törjenek ki a legkisebb provokációra. A kisgyermekeknek és a tizenéveseknek általában több alvásra van szükségük, mint a többieknek. Agyuk és testük annyira elfoglalt a fejlődéssel ezekben a kritikus növekedési időszakokban, hogy szükségük van egy kis plusz időre a pihenéshez és a regenerálódáshoz. Szerencsére a délutáni alvás csodákra képes, ha sikerül rávenned őket.

KORLÁTOZZUK A KÉPERNYŐ ELŐTT TÖLTÖTT IDŐT

Sajátos kihívást jelent a dolgozatíratás akkor, ha nem jelenléti, hanem online módon kell azt megoldanunk. Ekkor ugyanis nincs rálátásunk arra, hogy tanulóink milyen segítséget kapnak környezetükből. Ezek hátránya ugyanakkor, hogy csak egyszerűbb tesztek, rövid szöveges választ igénylő feladatok szerkesztésére alkalmasak, továbbá nem garantált, hogy nem ül-e egy segítő a tanuló közelében. Természetesen ezeket a programokat jelenléti oktatásban is felhasználhatjuk, s ilyenkor az utóbbi probléma nem releváns. A kezdő tanár számára az egyik legnehezebb kérdés, hogy adott (leggyakrabban 45 perces) időtartamra mekkora volumenű feladatsor összeállítása reális. A válasz erőteljesen függ a tanulócsoport összetételétől, de hozzávetőleges szabályként megállapítható, hogy amit a tanár perc alatt meg tud oldani, az egy átlagos osztályban perc időtartamra megfelelő lesz.

• Lehetséges, hogy a válaszok egy része az elvárások alapján fogalmazódott meg?
• Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
• Az általános iskolai tanárok aránya jóval nagyobb, 32%, míg a középiskolai tanároké csak 16%.
• Ezeknek az együttléteknek a tevékenységeit gyakorlatilag a program gyakorlatai, témái sugallhatják.

Az adatok tanulmányozása alapján felmerül az a kérdés, hogy ha a tanárok ennyire nem látják a csoportmunka akadályát, akkor miért nem alkalmazzák gyakrabban a tanításban. Az oktatási módszerek alkalmazási gyakoriságát firtató kérdésre adott válaszokban alig közepes körüli átlagok születtek. És a tanárok, akik nagy gyakorisággal figyelik a tanulók órai munkáját, amint arról az értékeléssel kapcsolatos kérdéseknél érdeklődtünk (4,4–4,5 a válaszok átlaga), természetesen őket fogják megdicsérni. A kereszttantervi kompetenciákkal kapcsolatos kutatásunkban kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy tájékozódjunk a pedagógusok módszertani, értékelési kultúrájáról, arról, hogy órai munkájuk során mit alkalmaznak gyakrabban, mit kevésbé. Hipotézisünk az volt, hogy a korszerű módszertani és értékelési kultúra alkalmazása összefügg a kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos pozitív attitűddel és gyakorlattal.

ÉLVEZZÜK A HÁLAADÁSSAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEKET, KÉZMŰVES FOGLALKOZÁSOKAT ÉS JÁTÉKOKAT

A klaszteranalízis során a differenciálás, a csoportmunka és a projektmódszer alkalmazása szempontjából hoztunk létre csoportokat.6 A tanárok 16%-a nem alkalmazza szívesen ezeket a módszereket, míg 20%-uk kifejezetten kedvezően viszonyul hozzájuk. Az általános iskolai tanárok aránya jóval nagyobb, 32%, míg a középiskolai tanároké csak 16%. Az, hogy az általános iskolai tanárok alkalmaznak szélesebb körű módszertani repertoárt, valószínűleg annak tudható be, hogy oda még kevésbé szelektált gyerekek járnak, vagyis mintegy rá vannak kényszerítve erre a tanárok, ha eredményesen akarnak dolgozni. A középiskolákba már jóval homogénebb gyerekcsoportok járnak, mivel kemény szelekciós mechanizmusok működnek, például a különböző felvételi eljárások stb. A néhány kiválasztott igazgatóval folytatott további beszélgetésekből (mélyinterjú) sajnos az látható, hogy meglehetősen nagy fogalmi zavar uralkodik az egyes módszerek elnevezésének tekintetében.

• Ki lehessen javítani, hiszen ha a diák jól megtanulta és ténylegesen meg is értette az adott tananyagot, akkor valójában megérdemli a jobb osztályzatot, amennyiben így értékelnek az adott iskolában.
• Kikerülve az életbe, nincs tanítási rutinjuk, nincs még igazából gyermekismeretük, valószínűleg még kisebb-nagyobb szakmai problémáik is vannak, ezért nem mernek a jól bevált, „hagyományos”, frontális rutintól elszakadni.
• A szabálytudat fejlődése formai oldalról közelítette meg a szabályok belsővé tételét, a gyerekek döntéseinek és választásainak ítélet-hátterét megismerve a szabálytudat tartalmi oldalát ismerhetjük meg.
• Javasolható, hogy tágas, szabad területen kerüljön sor a játékra.
• A játék addig tart, míg a beszélgetők egyike el nem neveti magát, vagy más módon jelét nem adja, hogy nem társára, hanem a kívülállók egyikére reagált.

Az értékelési módoknak igen sok típusa terjedt el a hazai iskolákban. A teljesség igénye nélkül ismertetjük a gyakoribb módszereket és eljárásokat, majd jelentőségükre tekintettel kiemelten is foglalkozunk a szóbeli és az írásbeli módszerek két formájával, az órai feleltetéssel és a témazáró dolgozatokkal. A jövőt pedig a „Jövő-kép” kártyák és a vizualizációs gyakorlatok révén közelíti meg, segítve a játékosokat abban, hogy optimista és bizakodó jövőképet alakítsanak ki.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Mindezek az identitás előfutárai, az énkép fejlődését, pozitív önértékelés kialakulását, megerősítését és több szempontból való értékelését szolgálják. A tanulók a gyakorlatokban való aktív részvételének kialakítása és fenntartása nemcsak a tanítói de a tanulói oldalon is nagyfokú bevonódást vár el feladat és társas szinten is. A bizalom teli légkör megteremtése révén az együttműködésen és a kölcsönösségen keresztül a tanulók átélhetik személyes felelősségüket és döntési képességüket, mely a testi, lelki és társas egészséghez elengedhetetlenül szükséges.

• Ezek az állatok és a hozzájuk kapcsolódó érzelmek lehetőséget teremtenek arra, hogy a játékosok megosszák egymással saját élményeiket és érzéseiket.
• A közös társasjátékozás, a művészi aktivitások vagy akár a sportolás is kitűnő alkalom az érzelmek megélésére és azok kifejezésére, miközben a családtagok közelebb kerülnek egymáshoz.
• Nyilván nem is gondolnak bele sem a tanárkollégák, sem az igazgatók, hogy valójában céljaikkal ellentétben, a viszonylag nagy gyakorisággal alkalmazott módszerek éppen a tanulók közti versengés kialakulásának irányában hatnak.
• Következtetéseink levonásakor ezeket a tapasztalatokat is felhasználtuk.
• Segít megérteni, hogy az érzelmek bonyolultak és sokszínűek, és mindnek van helye és szerepe az életünkben.
• Az esetleges együttműködéseket a puskázások szerinti elvek alapján szankcionáljuk.

De az újszerű, modern oktatási módszerek (kooperatív módszerek, projektoktatás, számítógépes módszerek, internet, multimédia) alkalmazása jóval kisebb mértékű. Lehetséges, hogy a válaszok egy része az elvárások alapján fogalmazódott meg? Ténylegesen úgy tanít a tanárok jelentős része, hogy bátorítja a gyerekek kérdésfeltevéseit és személyes válaszait?